Toxikusok szokások a párkapcsolatban – amelyekről talán nem is tudunk

Titkon mindenki boldog szeretne lenni! Valljuk be őszintén: mit ér a karrier, a sok pénz, ha nincs egy olyan személy mellettünk, akivel megoszthatjuk az örömünket és a bánatunkat, akiben megbízhatunk, akivel tervezhetünk. Mindenki vágyik megtalálni a társát, a gond csak azzal van, amikor –mintegy észrevétlenül- a várva várt kapcsolatot belülről szabotáljuk valamilyen régen elszenvedett sérelem miatt. Lássuk, mi az, amit többnyire elrontunk – és nézzük meg azt is, hogyan juthatunk túl a krízisen. Hölgyeim, tegyék a szívükre a kezüket! Valljuk be őszintén, sokszor vágyunk olyan rózsaszín-cukormázas kapcsolatra, ami a hollywoodi filmek jellegzetes sajátja.

Az igazság az, hogy a legtöbb esetben azzal rontjuk el az egyébként jónak ígérkező párkapcsolatot, mert túl sokat várunk el a másiktól. Nem, ezzel nem azt akarjuk mondani, hogy engedjük el a véleményünket, és érjük be bármivel – csupán azt, hogy ne legyenek irreális elvárásaink. Abban az esetben, ha nyitott szemmel járunk és értékeljük a másikban a jót, közelebb kerülünk a boldog párkapcsolat titkához is. Tudta azt, hogy a legtöbben az egykor megélt, gyermekkori sémák szerint alakítják felnőve a párkapcsolataikat? Bizony, így van ez,- ám sajnos a legtöbb esetben pont ezért ütnek ki balul a dolgok.

Ha valaki például gyermekként kénytelen volt elszenvedni az alkoholista, bántalmazó szülők jelenlétét, felnőttként gyakori eset, hogy szintén ilyen problémás személyt választ társul. Miért? A válasz nagyon érdekes: mert mindnyájunkban benne él az úgynevezett „védelmező én”. Ez a védelmező én arra késztet minket, hogy megmentsük a körülöttünk lévőket, így tudat alatt a párválasztásunkra is rányomja a bélyegét ez a szokásunk. Akkor kezdhetünk magunkra gyanakodni, ha már a soron következő harmadik kiszemelt is kísértetiesen megfelel ennek a mintának.

A túl sok csalódás sem eredményez jó tapasztalatot, így hajlamosak lehetünk egy idő után nem a szívünkre, hanem az eszünkre hallgatni. Mivel sokat csalódtunk, összetörték többen is a szívünket, félünk bátrak lenni, így inkább nyugalmasabb társas létet keressük. Mondjuk ki őszintén: a dögunalmas társas létet. Talán tényleg úgy érezhetjük, ez esetben nem sebzik meg a szívünket, de az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy szenvedély, vérforraló pillanatok nélkül a kapcsolat nem lesz tartós. Hagyjuk meg a nyugalmas állóvizet azoknak, akik már 40-50 éve élnek a társuk mellett. A boldogság elérése bizony sokszor nem egyszerű, viszont, ha odafigyelünk ezekre a rossz szokásokra, és tudatosan gyomláljuk ki azokat a hétköznapjainkból, a pozitív eredményt garantáltan előre borítékolhatjuk.

Hasonló bejegyzések

A weboldal használatának folytatásával Ön elfogadja a cookie-k használatát További információk

A cookie beállítások ezen a weboldalon "cookie-k engedélyezve" beállításon vannak, hogy a lehető legjobb böngészési élményt nyújthassuk Önnek. Ha Ön folytatja ennek a weboldalnak a használatát anélkül, hogy megváltoztatná a cookie beállításokat, vagy az alábbi "Elfogadom" gombra kattint, akkor Ön hozzájárul a fentiekhez.

Bezárás