Fogyókúra
A nyár közeledésével a szebbik nem képviselői egyre többször torpannak meg a teljes-alakos tükör előtt az idomaikat mustrálgatva. Bizony, a bikini szezon Damoklész pallosaként lebeg az ember feje fölött, így nem is csoda, ha sokan a vad, kétségbeesett diéta mellett teszik le a voksukat. A bombalak, ami a hollywoodi sztárokat is megszégyeníti, a feszes fenék, a narancsbőr-mentes comb- ilyen és ehhez hasonló célokat tűznek ki azok, akik nem teljesen elégedettek a testükkel. Hogyan kívánják ezt elérni? Nos, a „hogyan” képletes, a lényeg a gyorsaság, így sokan szavaznak ész nélkül bizalmat a legbizarrabb fogyókúrás módszereknek is. Szögezzük le!
E cikk írója természetesen nem azt állítja, hogy helytelen megragadni azokat az okos módszereket, amelyek fittebbé és energikusabbá, netalántán vékonyabbá teszik az ember! Nem, erről szó sincs: ezen írás inkább azokat a fogyókúrás módszereket támadja, amelyek veszélyesek az egészségre nézve, főleg azért, mert színes-mázos, rózsaszín szavaikkal azokat a hölgyeket célozzák meg, akiknél az önképzavar amúgy is terítéken van a mindennapjaikban. A koplalás, azaz a megszokott tápanyagmennyiség drasztikus lecsökkentése több okból kifolyólag sem javasolt. Persze az eredmény kecsegtető lehet, hiszen a koplalás már rövidtávon azt mutatja, jó úton járunk, hiszen csak úgy olvadnak le az emberről a felesleges, sok fejfájást okozó kilók! Hosszútávon viszont képtelenség tartani az „alig eszek valamit” életstílust, hacsak nem szeretnénk az anorexiások vagy a bulimiások táborában kikötni.
A szervezet előbb-utóbb vész-üzemmódba kapcsol, és elkezdi tartalékolni azt a keveset, amit a fogyókúrázó hajlandó megadni neki- innen pedig már csak néhány lépés vezet ahhoz, hogy többet mutasson alattunk a mérleg, mint amikor nekikezdtünk a fogyókúrának. A módszer emellett tönkreteszi a gyomrot, az emésztést, és szellemi és fizikai kimerültséghez vezet. De nem érdemes áltatni magunkat az újonnan felkapott, divat-diétákkal sem! A szénhidrát-szegény fogyókúra példának okáért könnyen lecsökkentheti a szellemi teljesítményünket, jellegzetes velejárói pedig a rendszeres fejfájás, álmatlanság, gyomor-panaszok és szédülés. A másik manapság nagy népszerűségnek örvendő módszerek a fehérje megvonása, illetve „túladagolása” körül forognak. Mielőtt bármelyik módszer védelmében vérre mennénk az ellenkező elveket pártolók táborával, álljunk meg egy szóra: a fehérje alapvető szükséglete a szervezetünknek.
Így lettünk megalkotva, slussz-passz! De ez nem azt jelenti, hogy reggeltől estig fehérje dús táplálékon kívül nem ehetünk semmit, hiszen ezáltal utat engedünk a magas húgysavszintnek, de a vashiányos állapot sincs olyan távol attól, aki mást sem eszik, csak sajtot vagy túrót. Ellenkező esetben, ha tehát megvonjuk a fehérjéket magunktól, a roppant fincsi izomsorvadásban lehet részünk. Ha most felháborodva forgatja a szemét, mondván, ezekkel Ön is tökéletesen tisztában volt, és egyébként is tudja, a fogyókúra legjobb módja a gyümölcs-diéta, kérem, bocsásson meg, most le fogom lombozni. Még a tökéletes módszernek is elkönyvelt gyümölcs-diétának is megvannak a hátulütői, ugyanis, ha semmi mást nem viszünk be a szervezetünkben almán és körtén kívül, vitamin-hiányosak leszünk. Mi akkor a bombabiztos megoldás? Nos, mint sok más esetben, az arany középút: egy kicsit ebből, egy kicsit abból, egészségesen elkészítve, megfűszerezve jó sok mozgással.
